Vágólapra másolva!

• Történelmi mérföldkő: 35 éve írták alá a START I egyezményt, amely elsőként írt elő valódi fegyverzetcsökkentést az USA és a Szovjetunió között.
• A jelenlegi arzenál: ma mintegy 12 100 robbanófej létezik a világon, a készletek közel 90 százalékát továbbra is az USA és Oroszország birtokolja.
• Növekvő kockázatok: az Új START 2026-os lejárta és a fegyverzetellenőrzések leállása miatt ismét felmerül egy új nukleáris fegyverkezési verseny veszélye.

Az atomfegyverek visszaszorítása terén a START I aláírása mérföldkőnek számított. A START-egyezmény (Strategic Arms Reduction Treaty) a meglévő atomkészletek egyszerű befagyasztása helyett a stratégiai hordozóeszközök és robbanófejek megsemmisítését írta elő. Ezzel túllépett a korábbi SALT-tárgyalások keretein: az 1972-es SALT I még csupán a védelmi rendszereket és a raktárkészletek felső határát rögzítette, míg az 1979-es SALT II a hordozóeszközök plafonját határozta meg, ám utóbbit az amerikai szenátus a szovjetek afganisztáni inváziója miatt nem ratifikálta.

A XX. század végén életbe lépő START I értelmében mindkét fél 6000-re csökkentette a hordozható robbanófejek számát. A Szovjetunió felbomlását követően a lisszaboni jegyzőkönyv révén Oroszország mellett Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán is csatlakozott a folyamathoz.

A megállapodást később a START II követte volna, ez azonban nem lépett hatályba, így a folyamatot a 2002-es SORT, majd a 2010-ben aláírt Új START egyezmény vitte tovább. A nukleáris leszerelés ezen korszaka évtizedekre stabilizálta a globális biztonságot.

A nemzetközi biztonsági helyzet az elmúlt években az átláthatóság elvesztése és a kétpólusú egyensúly felbomlása miatt átalakult: a korábbi átfogó ellenőrzések elmaradásával és a regionális fegyverkezés felgyorsulásával a korábbi leszerelési törekvések megtorpantak. 

A kutatóintézetek adatai alapján a globális készlet jelenleg 12 ezer 187 robbanófej, amelyekből 9 ezer 745 darab számít katonai, közvetlenül bevethető állapotban álló készletnek. A többi nagyrészt kivont, szétszerelésre váró robbanófej.

Jelenleg az atomfegyverrel rendelkező országok közül kilenc határozza meg a globális erőegyensúlyt. A világ atomfegyverei döntő részben az USA és Oroszország atomfegyverei közül kerülnek ki, hiszen e két állam birtokolja a teljes nemzetközi készlet nagyjából 83 százalékát. Mellettük Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea képezi a nukleáris hatalmak körét.

A XXI. század harmadik évtizedére az átláthatóság helyét ismét a bizonytalanság vette át. Az Új START egyezmény jövője körül kialakult diplomáciai feszültségek jól mutatják a mai nukleáris törésvonalakat. Habár Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021 elején még megállapodott a szerződés ötéves meghosszabbításáról, a rendszeres helyszíni ellenőrzések a pandémia, majd az ukrajnai háború miatt teljesen elmaradtak.

Oroszország végül 2023 februárjában felfüggesztette részvételét a megállapodásban arra hivatkozva, hogy a nyugati katonai támogatás és a NATO többi nukleáris hatalmának kimaradása elfogadhatatlan helyzetet teremt.

 Ezzel az utolsó olyan, még érvényben lévő fegyverzetellenőrzési szerződés működése is megakadt, amely korlátozta a két szuperhatalom stratégiai bevethetőségét.

A szerződés 2026. februári lejárta – a Kína bevonására tett amerikai kezdeményezések és az egyeztetések elakadása miatt – új nukleáris fegyverkezési verseny veszélyét hozta el. Miközben Kína ütemesen bővíti saját csapásmérő kapacitásait, Észak-Korea kísérleti indításokkal demonstrálja erejét, a regionális konfliktusok éleződése pedig tovább növeli a kiszámíthatatlanságot.

Amikor a geopolitikai feszültségek miatt ismét felmerül az atomháború veszélye, a XX. századi diplomáciai vívmányok értéke felértékelődik. A nukleáris fegyverek ellenőrizetlen jelenléte és a kölcsönös ellenőrzési rendszerek lebomlása olyan kockázatot jelent, amelyre az ENSZ főtitkára és a nemzetközi közösség is egy új, átlátható fegyverzetellenőrzési egyezmény sürgetésével figyelmeztet.

Nézd meg az alábbi videót is a témában:

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!