A Deinosuchus schwimmeri mintegy 83-76 millió évvel ezelőtt népesítette be a mai Egyesült Államok keleti részét. Bár megjelenésében leginkább egy hatalmas aligátorra emlékeztetett, valójában a krokodilok egyik ősi fejlődési vonalát képviselte. Hatalmas, egy iskolabuszéval vetekedő testhossza, valamint bődületes erejű állkapcsa révén könnyedén elejthette a vízhez merészkedő dinoszauruszokat és egyéb nagy testű állatokat.

A Georgia állambeli Tellus Science Museum megrendelésére készült az életnagyságú modell, amely egy két éven át tartó, aprólékos szakmai egyeztetés gyümölcse. A projektben Dr. David Schwimmer paleontológus és a múzeumi csontvázmodellek készítésére szakosodott Triebold Paleontology Inc. működött közre – olvasható a Columbos Állami Egyetem közleményében.

Dr. Schwimmer több mint négy évtizede kutatjat a Deinosuchus schwimmeri maradványait, melynek során Alabamában, Georgiában és Texasban is végzett ásatásokat. Az általa feltárt leletek egy része ma már olyan rangos intézmények gyűjteményeit gazdagítja, mint a Smithsonian Institution, az American Museum of Natural History vagy éppen a Tellus Science Museum.

A paleontológusok 2020-ban írták le hivatalosan is önálló fajként ezt az óriáskrokodilt. A Deinosuchus schwimmeri tudományos nevet egyenesen Dr. Schwimmer tiszteletére kapta az állat, amellyel a kutatónak az Egyesült Államok délkeleti régiójában végzett több évtizedes, áldozatos munkáját ismerték el.

Egy ilyen teljes méretű csontvázmásolat létrehozása korántsem merül ki a rendelkezésre álló csontok egyszerű felnagyításában. A kutatóknak gondosan össze kellett vetniük a már ismert ősmaradványokat, pontosan meghatározva az egyes csontok anatómiai kapcsolódási pontjait. A hiányzó részeket pedig a rokon fajok maradványai alapján kellett hűen rekonstruálniuk.

A Deinosuchus schwimmeri csontvázának összeállításakor nagy felbontású 3D-s szkenneléssel modelleket készítettek a fosszíliákról. E digitális másolatok segítségével sikerült a csontokat anatómiailag tökéletesen a helyükre illeszteni. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak az állat bőrpáncéljának élethű, részletekbe menő kidolgozására is.

Ezt a védőréteget a bőrbe ágyazódó kemény csontlemezek, úgynevezett osteodermák alkották – hasonló képletek a ma élő krokodilok hátán is jól megfigyelhetők.

A Deinosuchus gigantikus mérete és robusztus állkapcsa révén akár a dinoszauruszokkal is felvehette a harcot. Ezt az elméletet azok a dinoszauruszcsontokon épségben fennmaradt harapásnyomok is egyértelműen igazolják, amelyek fizikai bizonyítékként szolgálnak e két ősállat vérre menő találkozásaira.

A tudósok a Deinosuchus fajhoz köthető megkövesedett ürülékdarabokat, azaz koprolitokat is alaposabban vizsgálták. Ezek a különleges ősmaradványok felbecsülhetetlen információkat rejthetnek az állat egykori étrendjével, emésztési folyamataival és az őt körülvevő ősi környezettel kapcsolatban.

A georgiai Columbus városának mintegy 64 kilométeres körzetében számos jól ismert Deinosuchus-lelőhely található. A környék gazdag fosszilis rétegei az évek során kutatók egész nemzedékei számára biztosítottak értékes, vizsgálható maradványokat.

A most elkészült, lenyűgöző csontváz tökéletesen érzékelteti, mennyire kimagaslott a Deinosuchus a kortárs állatok mezőnyéből. Ez a rekonstrukció ugyanakkor messze több egy egyszerű múzeumi látványosságnál: a csontok pontos, egymáshoz viszonyított elhelyezkedése a jövőben is nagymértékben segítheti a paleontológusokat a faj anatómiájának és életmódjának mélyrehatóbb tanulmányozásában.

• Az életnagyságú modell tehát jóval élethűbb és átfogóbb képet ad arról, hogyan is épült fel, és miként uralhatta környezetét a késő kréta kor egyik legfélelmetesebb csúcsragadozója.