Egy tömegsír közelében talált emberi maradványok miatt indult újabb ásatás Koszovó északi részén. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a sírban lehetnek-e azok az értelmiségiek, akik még az 1998–99-es koszovói háború idején tűntek el – írja az ABC News.

Újabb tömegsíroknál kezdődtek ásatások Koszovó északi részén, miután emberi maradványokat találtak Kalluder e Vogel falu közelében. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a sírokban lehetnek-e annak a 23 értelmiséginek a maradványai, akik 1999 áprilisában tűntek el.

A koszovói háború 1998 és 1999 között zajlott, és mintegy 13 ezer ember halálát követelte. A konfliktus után körülbelül 1600 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Humanitarian Law Center adatai alapján közülük nagyjából 1200 albán, mintegy 400 szerb, valamint több tucat roma.

A most vizsgált tömegsír különösen azért fontos, mert a helyszín közelében látták utoljára az eltűnt értelmiségieket. Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti közölte, a hatóságok szerint az áldozatok akár ehhez a csoporthoz is tartozhatnak.

A koszovói rendőrség a múlt hónapban két szerb férfit is letartóztatott a tömegsírokkal összefüggő háborús bűncselekmények gyanújával. Mindketten őrizetben vannak.

A mostani ásatások újabb esélyt adhatnak arra, hogy több család közel három évtized után választ kapjon arra, mi történt eltűnt hozzátartozójával.

Nem most először találnak a koszovói háború áldozataihoz köthető tömegsírt a térségben. 2020-ban egy dél-szerbiai ólom- és cinkbányában bukkantak emberi maradványokra, a koszovói határ közelében fekvő Raska mellett. Akkor mintegy 15–17 ember maradványait sejthették a föld alatt, a helyszínen ruhák és csontok kerültek elő. A lelőhely alig 15 kilométerre volt a korábban feltárt rudnicai tömegsírtól.

A szerbek és a koszovói albánok közötti feszültség az 1990-es évek végére fegyveres konfliktussá vált. A koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság erői ellen.

A szerb vezetés válaszul katonai fellépésbe kezdett, miközben albánok tömegei kényszerültek elhagyni otthonukat. A nemzetközi közösség attól tartott, hogy etnikai tisztogatás történhet, ezért végül fegyveres beavatkozás mellett döntött. A konfliktusban mintegy 13 ezer ember vesztette életét, többségük koszovói albán volt.

A háborút követően a jugoszláv erők kivonultak Koszovóból, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek pedig le kellett tennie a fegyvert. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i határozata után Koszovó nemzetközi igazgatás alá került, miközben jogilag továbbra is Jugoszlávia része maradt. Koszovó később, 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét.