Shengzhi Sun, a kínai Capital Medical University kutatója és csapata a REM-fázis, illetve a többi alvási szakasz sajátosságait vizsgálta. A PLOS Medicine folyóiratban publikált tanulmányuk arra kereste a választ, milyen összefüggés van mindennapi alvási szokásaink és a különböző betegségek kialakulása között.

A REM-alvás hossza és minősége számos betegség kialakulásának kockázatával összefügghet
Fotó: MATHIEU THOMASSET / Hans LucasA REM-alvás egészségvédő hatásai

A kutatók a UK Biobank több mint 95 ezer résztvevőjének egyhetes, csuklószenzorral mért alvásadatait elemezték. Egy algoritmus segítségével feltérképezték az alvási fázisokat, a teljes alvásidőt, az éjszakai felriadásokat és az alvás rendszertelenségét. Ezeket a mintázatokat egy közel 9 éves követési időszak alatt több mint ezer betegség kialakulásával vetették össze.

Az eredmények szerint azoknál, akik több időt töltöttek a REM-fázisban, 83 betegség – köztük a szívelégtelenség, a demencia és a Parkinson-kór – kockázata volt alacsonyabb. 

A hosszabb mélyalvás szintén védő hatású: hét betegség, például a 2-es típusú diabétesz és a súlyos depresszió esetében csökkenti a rizikót. Ezzel szemben a rendszertelen alvásritmus és a hosszas éjszakai ébrenlétek számos probléma – köztük a szorongás és a különböző függőségek – megnövekedett veszélyével függtek össze.

Napi 6–8 óra alvás bizonyult a legkedvezőbbnek

Az egészségvédelem szempontjából 

a napi 6–8 órás alvásidő bizonyult a legkedvezőbbnek.

Az öt óránál kevesebbet alvóknál 37 különböző kórkép kialakulásának esélye ugrott meg. A kutatók szerint a kedvező eredményekben az egyes alvási szakaszok megfelelő aránya is kulcsszerepet játszhat. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy mivel ez egy megfigyeléses vizsgálat volt, közvetlen ok-okozati összefüggést nem lehetett igazolni. Az adatokból tehát nem következik, hogy az alvásidő vagy a REM-fázis meghosszabbítása önmagában elegendő lenne a betegségek megelőzéséhez.