Ha egy élvonalbeli klub 2020 elején egy 25 éves magyar támadó után érdeklődött volna, Varga Barnabás neve aligha szerepel a legkézenfekvőbb jelöltek között. A Haladás utánpótlásából 16 évesen Ausztriába kerülő csatár éveket töltött az alacsonyabb osztályú Eberauban, később a Mattersburgnál és a Lafnitznál játszott, majd 2020-ban az NB II-es Gyirmóthoz igazolt.

Az áttörés csak ezután következett: Varga 26 éves volt, amikor a Gyirmóttal először szerepelt az NB I-ben, és rögtön 13 gólig jutott. Egy évvel később a Paks szerződtette, ahol 26 találattal gólkirály lett, 2023 márciusában pedig 28 évesen bemutatkozott a magyar válogatottban. Innen már szinte meseszerűen felgyorsult a pályafutása: a Ferencvárosban ismét megnyerte a gólkirályi címet, alapemberré vált Marco Rossi csapatában, 2026 januárjában pedig az AEK Athénhoz igazolt, amelynél azóta szintén szórja a gólokat.

A történet éppen azért aktuális, mert a magyar válogatottnak most Varga nélkül kell megkezdenie a Nemzetek Ligáját. A 31 éves támadó combhajlítóizom-sérülése miatt kihagyja a szeptember végi és október eleji mérkőzéseket, Marco Rossi pedig Bárány Donát utólagos behívásával reagált a kiesésére.

A keretben Bárány mellett Szalai József, Lukács Dániel és Jurek Gábor személyében is akadnak olyan középcsatárok, akik lehetőséget kaphatnak Varga helyén. Egyikükre sem érdemes automatikusan „az új Vargaként” tekinteni, az ő pályafutása azonban érdekes perspektívát ad.

Bárány Donát jelenleg 26 éves – Varga ugyanebben a korban még az első NB I-es idényét játszotta a Gyirmóttal. A következő évek magyar válogatott csatárát tehát nem feltétlenül egy 19-20 éves szupertehetségben kell keresni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden huszonéves támadóban ott rejtőzik egy későbbi válogatott gólvágó. Varga példája inkább arra mutat rá, mennyire félrevezető lehet egy középcsatárról túl korán végleges ítéletet mondani.

Varga esetében sem arról van szó, hogy 27-28 évesen hirtelen megtanult gólt lőni. A Lafnitz színeiben 30 mérkőzésen 12 találatig jutott, majd a Gyirmótban az NB II-ben 12, az első NB I-es idényében pedig már 13 gólt szerzett. A képességek tehát korábban is megmutatkoztak – később találkozott egymással a fejlődés, a megfelelő szerepkör és a nagy lehetőség.

Ez fontos különbség: egy futballista lehet valódi későn érő, akinek technikailag, fizikailag vagy taktikailag több időre van szüksége, de az is előfordulhat, hogy már évekkel korábban rendelkezik magasabb szintű képességekkel, csak kisebb klubban játszik, nem illik az adott rendszerbe, vagy egyszerűen nem kap lehetőséget magasabb szinten.

A középcsatár posztján ráadásul vannak olyan elemek, amelyekben rengeteget jelenthet a tapasztalat: a tizenhatoson belüli helyezkedés, a védők mozgásának olvasása, a beindulások és a fejesek üteme, a test használata vagy az, hogy egy támadó mikor próbálja egyből befejezni az akciót. Ezek egy része nem látványos fizikai adottság, hanem több ezer mérkőzéshelyzetből felépülő döntéshozatal.

Arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy a csatárok általában később érnének, mint más futballisták. Egy 1981-es, jelentős nemzetközi egyéni díjakra jelölt játékost vizsgáló kutatás 27–28 év körülire tette az átlagos teljesítménycsúcsot. Egy korábbi, európai topligák játékosait elemző modell ugyanakkor azt találta, hogy a támadók átlagosan már 25 éves koruk körül elérhetik a csúcsukat.

Más vizsgálatok szerint az életkor előrehaladtával csökkenhet a megtett távolság és a nagy intenzitású futások mennyisége, miközben egyes technikai mutatók – például a passzpontosság – javulhatnak. A tapasztalat tehát bizonyos területeken részben ellensúlyozhatja a fizikai teljesítmény visszaesését.

Varga esetére a nemzetközi futballban is akadnak szélsőséges példák: Jamie Vardy 25 éves koráig angol alsóbb osztályokban szerepelt, a Leicester 2012-ben a Fleetwood Towntól vásárolta meg. Premier League-meccsen csak 27 évesen mutatkozott be, két évvel később pedig 24 gólt szerzett a Leicester történelmi, bajnoki címmel záruló 2015–2016-os idényében.

Luca Toni útja kevésbé szélsőséges, de hasonlóan tanulságos: a 2003–2004-es idényben 30 gólt szerzett a Palermo színeiben a Serie B-ben, két évvel később pedig 31 találattal lett Serie A-gólkirály a Fiorentinában. Még azon a nyáron világbajnok lett Olaszországgal, 30 évesen pedig a Bayern Münchenhez szerződött, ahol első Bundesliga-idényében 24 góllal ismét gólkirály lett.

Magyar példa is akad. Ádám Martin 27 évesen robbant be igazán: a 2021–2022-es idényt megelőzően nyolc gól volt a legtöbb, amit egy NB I-es szezonban szerzett, aztán a Paksban 31 találatig jutott, gólkirály lett, és még ugyanabban az idényben meghívót kapott Marco Rossitól.

Vardy, Toni, Ádám és Varga pályája persze nem azt jelenti, hogy minden későn befutó csatárból válogatott játékos vagy nemzetközi klasszis lesz. Inkább azt mutatja, hogy ezen a poszton sokszor nem elég önmagában a tehetség: kell a megfelelő csapat, a jó szerepkör, az edzői bizalom és persze az is, hogy valaki éljen a lehetőséggel, amikor végre megkapja.

A magyar válogatott most Varga sérülése miatt kénytelen más megoldást keresni, ám a jelöltek közül egyiküknek sem kell egyik napról a másikra Varga Barnabássá válnia. Az ő története inkább arra jó példa, hogy egy csatár pályája 24-25 éves korára még korántsem biztos, hogy eldőlt.

Varga sem egyik napról a másikra lett a magyar válogatott első számú középcsatára, viszont amikor megkapta a maga lehetőségét, élt vele. Most valaki másnak kell.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!