Egy hétköznapi internetes hirdetésre történő kattintás is elég lehet ahhoz, hogy a felhasználó azt higgye, komoly vírusfertőzés bénította meg a számítógépét. A Netskope biztonsági kutatói olyan csalási kampányt tártak fel, amely Google Ads-hirdetéseken keresztül tereli az áldozatokat hamis biztonsági figyelmeztetésekhez. A hamis vírusriasztás azért különösen megtévesztő, mert nem egyszerű felugró reklámról van szó. A csalók által használt eszköz kifejezetten ijesztő lehet: teljes képernyőre váltja a böngészőt, elrejti a kurzort, több megszokott billentyűparancsot hatástalanít, és szándékosan lelassítja a böngésző működését. Hangjelzések és sürgető üzenetek is megjelenhetnek, így könnyű azt hinni, hogy a gép valóban lefagyott vagy kártevő került rá, pedig valójában "csak" számítógépes csalás áldozatai lehetünk, ha nem vigyázunk.

A csalóknak sikerült valódi hirdetési kampányokat futtatniuk a Google Ads rendszerében, így a veszélyes reklámok teljesen legitim weboldalak normál hirdetési felületein is megjelenhettek. A számítógépet a hamis vírusriasztás során nem zárolják, és önmagában a figyelmeztetés megjelenése nem jelenti azt, hogy vírus került a gépre. A képernyőn megjelenő üzenet arra próbálja rávenni az áldozatot, hogy hívjon fel egy megadott telefonszámot. A vonal másik végén azonban nem valódi ügyfélszolgálat jelentkezik. A csalók pénzt kérhetnek a (nem létező) probléma javításáért, személyes vagy pénzügyi adatokat próbálhatnak megszerezni, illetve arra is rávehetik az áldozatot, hogy távoli hozzáférést biztosítson számukra a számítógéphez.

A Netskope augusztus 31. és szeptember 14. között 619 szervezetnél észlelte a rosszindulatú hirdetésekre történő kattintásokat. A kutatók több mint 250 Google Ads-kampányazonosítót és legalább 284 legitim weboldalt kapcsoltak a kampányhoz. A Netskope által felügyelt rendszereken a támadásokat blokkolták, így ezek a számok nem az átvert emberek számát mutatják.  A csalók az ellenőrzőrendszerek kijátszására is felkészültek. A rosszindulatú folyamat csak akkor indul el, amikor a látogató megmozdítja az egeret. Ez segíthet kiszűrni az oldalakat automatikusan vizsgáló robotokat. A szükséges kód ráadásul titkosítva érkezik, majd a böngésző memóriájában áll össze, és külön változatot szolgál ki Windows, illetve macOS használata esetén.  A Google az Ars Technicának azt mondta, hogy vizsgálja az érintett kampányokat, és fellép a szabályait megsértő fiókokkal szemben. A vállalat saját szabályzata egyébként kifejezetten tiltja a rendszerüzeneteket vagy hibaüzeneteket utánzó megtévesztő reklámokat. 

A legfontosabb, hogy nem szabad felhívni a képernyőn látható telefonszámot, és távoli hozzáférést sem szabad adni a számítógéphez.

A Netskope által vizsgált támadásnál a gép valójában nincs lezárva. 

• Windows alatt a Feladatkezelővel (Ctrl+Shift+Esc), 
• Macen pedig a kényszerített kilépés ablakával (Command+Option+Esc) bezárható a böngésző. 

Az Ars Technica szerint több esetben az Escape billentyű néhány másodperces nyomva tartása is megszünteti a teljes képernyős zárolás látszatát.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2025 novemberében versenyfelügyeleti eljárást indított  a Google-lal szemben, 

a gyanú az volt, hogy a Google Ads hirdetési platformján nem ellenőrizte megfelelően az adathalász hirdetéseket, ezért azok fizetett tartalomként, illetve a Google kereső a találati listájának elején jelenhettek meg. Mindez a versenyhatóság szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fogyasztók kockázatos weboldalakra kerüljenek vagy kicsalják tőlük  a banki belépési adataikat.

 Idén júniusban megszüntették az eljárást, az indoklás szerint bizonyíthatóság hiányában nem volt megállapítható jogsértés, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény.