Az UMass Chan Medical School kutatói a hasnyálmirigyrák leggyakoribb, a szerv kivezető csöveiből kiinduló típusát vizsgálták egereken. Ezt a rendkívül agresszív daganatot duktális adenokarcinómának nevezik, amellyel szemben a jelenlegi immunterápiák többnyire hatástalanok.

A hasnyálmirigyrák ellen kifejlesztett módszer a szervezet saját immunrendszerét mozgósítja
Fotó: 3DMEDISPHERE/SCIENCE PHOTO LIBRA / SKUTöbb akadály is védi a hasnyálmirigyrákot

Az immunterápiák a szervezet védekezőrendszerét fordítják a ráksejtek ellen. A hasnyálmirigy daganatait azonban egy vastag, rostos kötőszövet veheti körül, ami megnehezíti az immunsejtek bejutását. Ráadásul a bejutó sejteknek fel is kell ismerniük a rosszindulatú sejteket, és elég sokáig aktívnak kell maradniuk a sikeres pusztításhoz.

Az új kezelés egyszerre több ponton is támogatja ezt a folyamatot. Olyan mRNS-eket juttat a szervezetbe, amelyek átmeneti utasításokat adnak a sejteknek bizonyos fehérjék termelésére.

Hogyan segíthetnek az mRNS-ek a betegeken?

A készítmény öt citokin és három, a daganathoz kapcsolódó antigén előállításához szükséges mRNS-t tartalmaz. 

A kutatók tehát nem közvetlenül a fehérjéket adják be, hanem csak a gyártásukhoz szükséges utasításokat. A kezelés után csökkent a kötőszövet mennyisége a daganatok körül, és a rákos sejtek gyorsabb elhalását tapasztalták. Az eredmények szerint a módszer sikeresen gyengítette a daganat fizikai védelmét, ami elősegítette a ráksejtek pusztulását.

A kezelt egerek felénél a daganat teljesen visszafejlődött. A tartós gyógyulás alapján a kutatók feltételezik, hogy az immunrendszer „megjegyezte” a ráksejteket, így egy esetleges kiújulás esetén is képes maradhat a hatékony védekezésre.

Működhet a kísérleti terápia embereken is?

A sikeres egérkísérlet még nem garantálja az emberi hatékonyságot. A kutatók jelenleg is a készítmény továbbfejlesztésén dolgoznak a későbbi klinikai vizsgálatok előkészítéséhez. Úgy vélik, hogy az mRNS-ek módosításával más daganatokhoz illő fehérjék termelődését is elérhetnék. A módszer a jövőben más, jelenleg nehezen kezelhető ráktípusok ellen is bevethetővé válhat.

A kutatás eredményeit a Nature Communications folyóiratban publikálták.