Mindenki emlékszik az idei nyárra, és arra is, hogy már nem egy-egy kivételes nap kellemetlensége az irdatlan hőség. Míg az 1961 és 1990 közötti időszakban átlagosan évi 14-15 olyan napunk volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot, a 2021-2025 közötti időszakra ez a szám 46 fölé ugrott, a tartós hőhullámok hossza pedig drasztikusan megnőtt.

Azt, hogy ebből a hőségből mennyi jut be az otthonokba, és azt miként élik meg az emberek, egy közel 1500 fős, reprezentatív kutatás vizsgálta. A BME kutatói, Szagri Dóra és Szalay Zsuzsa rámutattak, hogy a lakóhely típusa alapvetően meghatározza a nyári komfortérzetet:

• a családi házakban és a falvakban élők többsége viszonylag elégedett a belső hőmérséklettel,
• a fővárosiaknak kevesebb mint fele mondhatja el ugyanezt. A legrosszabb helyzetben a panelépületek és a tízlakásosnál nagyobb társasházak lakói vannak, ahol tízből hatan szenvednek a nyári melegtől.

Bár az újabb építésű, illetve a régi, vastag falú vályogházak jobban teljesítenek,

a sűrű városi beépítés, a tájolás és az árnyékolás hiánya sokat ront a helyzeten.

Természetesen a leginkább szenvedő társasházi lakók vetik be a legtöbb védekezési praktikát. Az árnyékolás és az éjszakai szellőztetés a leggyakoribb védekezési mód, utóbbi azonban sok nagy társasházban fizikai képtelenség, hiszen az egyetlen homlokzatra nyíló lakásokban nem lehet átszellőzést, kereszthuzatot biztosítani, a városi zaj és szmog pedig tovább nehezíti a nyitott ablak melletti alvást. A nappal teljesen zárt lakás pedig gyorsan a levegőminőség romlásához vezethet.

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a lakosság komoly problémának tartja a hőséget, a hivatalos riasztások ritkán ösztönöznek valódi cselekvésre: az emberek felének napi rutinján semmit sem változtat egy hőségriadó. Ennek oka nagyrészt a kommunikációban keresendő, hiszen az általános figyelmeztetések helyett konkrét, az adott élethelyzetre szabott tanácsokra lenne szükség, például arra, hogy mikor érdemes árnyékolni, vagy hol találhatók a közelben hűtött közösségi terek.

2026 őszén itt az idő, hogy levonjuk az elmúlt időszak tanulságait, és időben felkészüljünk a következő év hőhullámaira - figyelmeztetnek a cikk írói. A jövőbeli épületfelújításoknál a nyári felmelegedés elleni védelmet is be kell építeni a tervekbe.

A hőszigetelés csak akkor ér valamit nyáron, ha megfelelő külső árnyékolással, modern üvegezésű ablakokkal és jól szabályozható szellőzéssel párosul.

Az egyre szélsőségesebb klíma miatt az otthonunk hamarosan az egészségünket is veszélyeztetheti. A lakosság többsége már most is mindent megtesz a hőség ellen, amit a lakása adottságai megengednek. A következő lépés, hogy a környezet zöldítésével és a célzott lakásfelújításokkal maguk az épületek is több lehetőséget adjanak a túlélésre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images