Mulas Granados szerint látványosan mutatja a régió jelentőségét, hogy miközben a koronavírus-járvány előtt Közép-Kelet-Európa az uniós gazdaság mintegy 15 százalékát adta, 2012 és 2019 között az EU gazdasági növekedésének nagyjából 30 százaléka innen származott. Vagyis a térség gazdasági súlyánál kétszer nagyobb mértékben járult hozzá az európai növekedéshez.

A járvány után ugyanakkor egyértelmű lassulás következett be.

A régió országainak jelentős része a korábbi 3-4 százalék körüli éves növekedési ütem helyett már csak 1-2 százalék körüli tempót ért el, és mindössze Bulgária, Horvátország és Lengyelország tudott 3 százalék körüli növekedést fenntartani.

Az IMF képviselője szerint ez arra utal, hogy a régió korábbi növekedési modellje egyre komolyabb korlátokba ütközik.

• Közép-Kelet-Európában az átlagos órabér az elmúlt két évtizedben nagyjából megháromszorozódott, körülbelül 5 euróról 15–16 euróra. "Ez jó hír, mert magasabb termelékenységet, nagyobb jólétet és jobb életszínvonalat tükröz" – hangsúlyozta Mulas Granados, hozzátéve ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen szűkült a régió Nyugat-Európával szembeni költségelőnye.
• Hasonló folyamat játszódott le az energiaárak esetében is, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta.
• Mindeközben a közép-kelet-európai gazdaságok egyre erősebb kínai versennyel is szembesülnek, ami különösen azért jelent kihívást, mert a térség ipara az elmúlt évtizedekben szorosan bekapcsolódott a német és nyugat-európai értékláncokba.

Mindezek következtében lényegesen kevésbé kedvezőek a régió hosszabb távú növekedési kilátásai. Míg a 2000-es évek elején az IMF számításai szerint a térséget mintegy 5 százalékos átlagos éves növekedés jellemezte, mára körülbelül 2,5 százalékra csökkent a potenciális növekedési ütem.

A trend megfordítása azért sem lesz egyszerű, mert Közép-Kelet-Európának komoly demográfiai kihívással is szembe kell néznie: a munkaképes korú népesség valamennyi régiós országban csökkenhet a következő évtizedekben. Az IMF szerint azonban továbbra is jelentős tartalékok vannak a munkaerőpiacon. A nők, a fiatalok és az idősebb korosztály foglalkoztatási arányának emelése több országban is érdemben enyhíthetné a demográfiai visszaesés gazdasági hatását.

Mulas Granados szerint az alkalmazkodás egyik legfontosabb eleme a gazdaság további diverzifikációja lehet. "Közép-Kelet-Európa az elmúlt húsz évben nemcsak arról szólt, hogy olcsó autóalkatrészeket gyárt Németország számára" – mutatott rá.

A térség az ipari termelés mellett egyre erősebben támaszkodik üzleti, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokra, ami jelentősen növelte ellenálló képességét a koronavírus-járvány és az energiaválság idején is.

Az IMF adatai alapján a közép-kelet-európai országok ma már a világ leginkább diverzifikált gazdaságainak felső negyedébe tartoznak, és pozíciójuk az elmúlt öt évben tovább javult.

A következő lépés az innováció felgyorsítása lehet. A régió országai 2018 és 2025 között valamennyien javítottak teljesítményükön az európai innovációs eredménytáblán, Magyarország esetében az előrelépés mintegy 16 százalékos volt.

Az IMF képviselője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciára való felkészültségben továbbra is jelentős a lemaradás. Miközben az Európai Unió nagyjából 10 százalékos hátrányban van az Egyesült Államokhoz képest, Közép-Kelet-Európa lemaradása ennél is nagyobb, mintegy 15–20 százalékos lehet.

Az IMF regionális képviselője kitért a következő hétéves uniós költségvetés körüli vitákra is. A régióban sokan attól tartanak, hogy az agrár- és kohéziós támogatások relatív súlyának csökkenése, valamint a versenyképességi források előtérbe kerülése hátrányosan érintheti Közép-Kelet-Európát. Mulas Granados szerint azonban ezt nem érdemes kizárólag veszélyként értékelni.

"A következő húsz év Közép-Kelet-Európája nem ugyanaz lesz, mint az elmúlt húsz év Közép-Kelet-Európája" – mondta, felhívva a figyelmet, hogy a térségben már most megjelentek olyan vállalatok Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is, amelyek új technológiákat fejlesztenek, külföldi vállalatokat vásárolnak fel és egyre komolyabb piaci pozíciókat építenek.

Éppen ezért az uniós támogatási rendszer átalakulása szerinte lehetőséget kínálhat arra, hogy Közép-Kelet-Európa a korábbi, elsősorban költségelőnyre és ipari termelésre épülő modellről egy innovációvezérelt növekedési pályára álljon át.

Ehhez a magánszektor, az állam és az egyetemek szorosabb együttműködésére, megfelelő reformokra, valamint az innovációt és a termelékenységet segítő beruházásokra lesz szükség.

"Közép-Kelet-Európa Európa növekedésének motorja volt, és továbbra is az marad" – összegezte az IMF képviselője. Noha a régió dinamizmusa a járvány óta csökkent, a következő évtizedek ismét sikertörténetté válhatnak. Ez azon múlik, hogy a térség mennyire tud alkalmazkodni a demográfiai, klíma- és geopolitikai változásokhoz, illetve ki tudja-e használni az AI-ban, az energia- és védelmi beruházásokban, valamint az új uniós finanszírozási rendszerben rejlő lehetőségeket.

Címlapkép forrása: Portfolio