A Police.hu nyilvános adatbázisából az derül ki, hogy a területi rendőr-főkapitányságok határozatai alapján jelenleg is számos, több százezres vagy milliós nyomravezetői díj van érvényben Magyarországon. A díjkitűzéssel érintett körözések két fő kategóriába sorolhatók: súlyos, erőszakos bűncselekmények ismeretlen tettesei, valamint ismert, de a hatóságok elől rejtőzködő, illetve a büntetés-végrehajtás elől hosszabb ideje bujkáló, korábban jogerősen szabadságvesztésre ítélt elkövetők.

Legutóbb ez év júniusában a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője tűzött ki nyomravezetői díjat egy szigetszentmiklósi trafikban történt rablás kapcsán. Az ügy, amelyben a nyomozók a lakosság segítségét kérik, 2026. május 22-én történt, amikor egy ismeretlen férfi megjelent a településen lévő dohányboltban, majd késsel a kezében pénzt követelt. Az eladó ennek hatására átadta a kasszában lévő összeget. A nettó egymillió forint nyomravezetői díj annak fizethető ki, aki olyan adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az elkövető azonosítható, és bűnösségére a gyanú megalapozottá válik. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli.

2025 novemberében 40 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki az országos rendőrfőkapitány az úgynevezett Radics-ügyben. Huszonnégy évvel ezelőtt, 2002. január 23-án a tárnoki Vörösmarty utcai házukból ismeretlen körülmények között eltűnt Radics Attila, Bihon Lászlóné, valamint a kiskorú Bihon Sára. A nyomozók információi szerint mindhárman bűncselekmény áldozatává váltak, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda több személyen elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. Közleményükben hangsúlyozták, a rendőrség bizalmasan kezeli a nyomravezető személyét, és szükség esetén intézkednek a tanú védelméről.

A díjkitűzés jogi hátterét a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza. Ennek értelmében a nyomravezetői díjat kiemelt, országos jelentőségű vagy különösen súlyos bűncselekmények esetén az országos rendőrfőkapitány; saját illetékességi területükön elkövetett bűncselekmények kapcsán a megyei rendőrfőkapitányok és a budapesti rendőrfőkapitány jogosult kitűzni. A vérdíj bruttó vagy nettó értékben meghatározott összeg, amelynek visszavonási jogát a rendőrség fenntartja.

Díjkitűzésre akkor kerülhet sor, ha: 

• a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya, illetve a társadalom veszélyeztetettsége ezt indokolja,
• a nyomozás vagy a körözési eljárás során a hagyományos operatív és felderítési eszközök nem vezettek eredményre,
• alaposan feltételezhető, hogy a lakosság körében rendelkezésre áll olyan információ, amely elengedhetetlen az elkövető azonosításához vagy elfogásához.

A felajánlott összeg kifizetése szigorú eljárási szabályokhoz kötött, nem jár automatikusan minden információért. A nyomravezetői díj kiutalására a körözött személy elfogását és az információ hitelességének ellenőrzését követően kerülhet sor.

A kifizetés főbb feltételei:

A díj annak a személynek fizethető ki, aki olyan pontos és érdemi adatot vagy információt szolgáltat, amely közvetlenül eredményre vezet, azaz az elkövető azonosítását, elfogását vagy a körözött személy pontos tartózkodási helyének megállapítását teszi lehetővé. Ha ugyanazt a döntő információt többen is megadják, a díj a bejelentések sorrendjében vagy az információk érdemi súlya alapján megosztható a bejelentők között.

Nem fizethető ki a nyomravezetői díj a hatóság azon tagjainak, akiknek munkaköri kötelessége a bűncselekmények felderítése vagy a körözöttek elfogása. Ugyancsak nem jogosult a díjra a bűncselekmény társtettese, bűnrészese.

Sokan attól tartanak, hogy a bejelentéssel veszélybe sodorják magukat. A rendőrség azonban kiemelt figyelmet fordít a nyomravezetők védelmére: a bejelentéseket a legszigorúbb diszkrécióval kezelik, az ingyenesen hívható Telefontanú (06-80-555-111) zöldszámon vagy a 112-es központi segélyhívón keresztül pedig akár teljesen névtelenül is megtehető a bejelentés. Indokolt esetben a hatóság az eljárási törvényeknek megfelelően a tanú védelmére speciális intézkedéseket is foganatosít.