Az uniós tagállamok nagykövetei a további tárgyalásokat elhalasztották és megállapodtak abban, hogy az olajár-plafont július 23-ig ideiglenesen hordónként 44,10 dolláron tartják. Írország, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, július 22-re tűzte ki az EU-nagykövetek új ülését – írta a Politico. 

Brüsszel sürgetné a szankciós csomag mielőbbi elfogadását – írja az Euractive. „Sajnálom, hogy nem sikerült megállapodnunk a 21. csomagról, bár azt kell mondanom, hogy elég közel vagyunk a megoldáshoz” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozója után. Brüsszel legnagyobb problémája jelenleg az, hogy ha a szankciós csomag nem megy át, akkor az olajár-plafon megemelkedik, ezzel pedig hordónként négy dollárral emelkedik az ár az Ural nyersolaj ára fölé. 

Ez Brüsszel olvasatában újabb bevételeket jelent Moszkvának. 

A mostani csomagban 250 személyt és szervezetet szeretnének felvenni a szankciós listára, azonban a tagországok kezdik elérni tűrőképességük határát. Sajtóhírek szerint Görögország volt az egyik az egyik olyan ország, amely nem járult hozzá a csomaghoz, miután nem értenek egyet az orosz LNG szállítások fokozatos kivezetésével. 

Ausztria szintén nem járult hozzá az újabb szankciók bevezetéséhez és követelte, hogy a bécsi székhelyű Raiffeisen Bank hozzáférhessen a szankcionált eszközökhöz az Oroszországban kiszabott bírságok kompenzálására.

Kallast a hét elején arról kérdezték, hogy ha nem sikerül mind a 27 tagállam hozzájárulását megszerezni, akkor fontolóra veszi-e Brüsszel az olajár-plafonról való külön szavazást. A főképviselő szerint azonban egyelőre még nem tartanak itt, és szeretnék az egész szankciós csomagot elfogadtatni. Ha ez nem működik, akkor jöhet egy másik terv. 

A szankciós csomagok szinte minden orosz gazdasági szereplőt érintenek

Brüsszel a háború kitörése óta már húsz szankciós csomagot vezetett be. Szinte alig van már olyan orosz vállalat, amelyet ne érintene az intézkedések. A teljes orosz financiális rendszer szankciók alatt áll, kizárták az országot a Swift rendszerből és nincs olyan energetikai vállalat, amelyet ne vontak volna korlátozás vagy tiltás alá. 

Az orosz energiahordozókról való leválást Brüsszel szorgalmazza, azonban Görögország nincs egyedül a mostani tiltakozással. Miután a kontinens levált az orosz vezetékes gázról, az LNG szállítmányok maradtak csak. Habár ezek nagy részét az Egyesült Államok szállítja, azonban 18 százalék körül részesednek az oroszok is. 

Nemrég pedig napvilágot látott a hír, hogy a mostani szankciók elfogadása előtt Dánia egyik legnagyobb hajógyára nem győzi elvégezni a javításokat az orosz cseppfolyós gázt szállító, sarki flotta hajóin. A sietség nem véletlen, hiszen a bevezetni kívánt szankciók értelmében többé javítási munkálatokat sem lehetne elvégezni az orosz hajókon. A Fayard vállalat azonban már jelezte, hogy ezen hajók egy része Európát szolgálja ki, munkálataik pedig összhangban vannak Brüsszel energiabiztonsággal kapcsolatos törekvéseivel. 

A másik érdekes kérdés a szankciós csomag kapcsán, hogy meddig tudja még vajon az EU fokozni a nyomást. Oroszország ugyanis a tervekkel ellentétbe továbbra sem omlott össze, azonban a Brüsszel kezében lévő eszközök végesek. Az EU múlt héten jóvá hagyott egy orosz személyeket és szervezeteket tartalmazó szankciós listát, az azon szereplők között voltak olyanok, akiket az EU elleni kibertámadásokban való részvétellel vádolnak. 

Kallas szerint a lista blokk „legnagyobb egyéni szankciós körét” jelentik 2022 óta. 

Ez azonban könnyen változhat, miután korábban lehetett hallani olyan terveket, ami szerint az EU az összes orosz katona a tagállamok területéről történő kitiltására készül. Ez azonban problémás lehet, Franciaország és Olaszország pedig már jelezte korábban, hogy ehhez nem fog hozzájárulni. A mostani tervek szerint a 21. csomagba ebből egy szűkített verzió kerül majd be, amely értelmében csak a rövidtávú vízumokra és az aktív harci állományra vonatkozna. 

Franciaország és Olaszország hangsúlyozta, hogy ezen intézkedés csak nehezítené azon országoknak a helyzetét, akik sok orosz vízumkérelmet dolgoznak fel, miközben ez a kérdést a két ország szerint eleve a vízumpolitika keretében, nem pedig a szankciók keretében kéne tárgyalni. 

Brüsszel nem tett le az újabb szankciós csomagokról, azonban minden jel szerint több év után már kevés olyan terület van, amelyet vagy nem érintenek ezek, vagy pedig a tagállamok számára nem jelent problémát, így egyre több a tiltakozás az intézkedések ellen.