Az Apollo-11 1969. július 20-án landolt a Nyugalom Tengerén, majd Neil Armstrong első emberként lépett a Hold felszínére. A holdra szállás évfordulóján bemutatjuk az űrverseny előzményeit, a Sas holdkomp veszélyes leszállását, Armstrong híres mondatát és az űrhajósok visszatérését.

A holdra szállás 57. évfordulóján felidézzük az Apollo-11 küldetését, Neil Armstrong első lépését és a hidegháborús űrverseny történelmi fordulatát. (Balról Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin látható.) (Fotó: HANDOUT / NASAÖtvenhét éve történt az első Holdra szállás

1969. július 20-án az Apollo-11 holdkompja sikeresen leszállt a Holdon, majd néhány órával később Neil Armstrong első emberként egy idegen égitest felszínére lépett. A küldetés az Egyesült Államok többéves űrprogramjának csúcspontja és a Szovjetunióval folytatott űrverseny döntő fordulata volt.

Cikkünkből kiderül:

• hogyan vezetett az amerikai-szovjet űrverseny az Apollo-program elindításához;
• miként jutott el az Apollo-11 legénysége a Holdig;
• miért került veszélybe a Sas holdkomp leszállása;
• hogyan zajlott Neil Armstrong és Buzz Aldrin első holdsétája;
• milyen kockázatok után tértek vissza az űrhajósok a Földre.

Sokáig a Szovjetunió vezette az űrversenyt

Az űrverseny 1957-ben gyorsult fel, amikor a Szovjetunió pályára állította a Szputnyikot, az első mesterséges holdat. Az Egyesült Államok 1958-ban létrehozta a NASA-t, de a szovjetek továbbra is egymás után érték el a történelmi sikereket. Jurij Gagarin 1961-ben első emberként jutott el a világűrbe, korábban pedig a szovjetek küldtek először műholdat és állatot is Föld körüli pályára.

John F. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, majd biztonságosan vissza is hozza a Földre.

A Gemini-program során kipróbálták a későbbi küldetéshez szükséges manővereket, az Apollo-program pedig közvetlenül előkészítette a leszállást. Az Apollo-8 már megkerülte a Holdat, az Apollo-10 holdkompja pedig mintegy 15 kilométerre megközelítette annak felszínét.

Fotó: NASA / AFPNeil Armstrongnak új leszállóhelyet kellett keresnie

Az Apollo-11 1969. július 16-án indult el a floridai Kennedy Űrközpontból. A 111 méter magas Saturn V rakéta Neil Armstrongot, Edwin „Buzz” Aldrint és Michael Collinst vitte a világűrbe.

Az űrhajó július 19-én Hold körüli pályára állt. Másnap Armstrong és Aldrin átszállt az Eagle, vagyis Sas nevű holdkompba, Collins pedig a Columbia parancsnoki egységben maradt.

A kijelölt terület a magasból síkságnak látszott, közelről azonban sziklákkal és kráterekkel volt tele. Armstrong átvette a kézi irányítást, és biztonságos helyet keresett, miközben gyorsan fogyott az üzemanyag.

Fotó: NASA / NASA

A Sas magyar idő szerint 1969. július 20-án 21 óra 17 perckor landolt a Nyugalom Tengerén.

Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt

 – jelentette Armstrong a földi irányításnak.

A parancsnok magyar idő szerint július 21-én hajnalban lépett a Hold felszínére.

Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek

 – mondta.

Buzz Aldrin körülbelül húsz perccel később követte. Az űrhajósok kitűzték az amerikai zászlót, emléktáblát helyeztek el, talajmintákat gyűjtöttek, fényképeket készítettek, és Richard Nixon elnökkel is beszéltek.

Gyászbeszéd készült arra az esetre, ha nem térnek vissza az űrből

Armstrong és Aldrin összesen 21 óra 36 percet töltött a Holdon. A küldetés egyik legveszélyesebb pontja a felszállás volt, mert egy műszaki hiba végleg a Holdon tarthatta volna őket.

Fotó: HANDOUT / NASA

A Fehér Ház előre elkészített egy beszédet arra az esetre, ha az űrhajósokat nem lehetne megmenteni. A hajtómű azonban működésbe lépett, a holdkomp felszállóegysége pedig sikeresen csatlakozott a Columbiához.

Az Apollo-11 július 24-én tért vissza a Földre, és a Csendes-óceánban landolt. A három űrhajóst az USS Hornet fedélzetére vitték, majd karanténba kerültek.

A küldetés eseményeit világszerte több százmillió ember követte a televízióban. Az Apollo-program során összesen huszonnégy űrhajós jutott el a Hold közelébe, közülük tizenkettő járt a felszínén. Neil Armstrong első lépése a Hold felszínén azóta is az emberiség történetének és az űrkutatásnak az egyik legismertebb pillanata.

Cikkünk a Britannica és korábbi írásaink alapján készült.