A Temnothorax nylanderi lárvái akkor fertőződhetnek meg az Anomotaenia brevis nevű galandféreggel, ha harkályürüléket fogyasztanak. A parazita lárvái ezután a hangya testében fejlődnek, és több feltűnő változást is elindítanak.

A fertőzött hangyák sötétbarna színe halványsárgára változik. Rendszerint kisebbek maradnak fészektársaiknál, és a szaguk is megváltozik; olyan feromonokat bocsátanak ki, amelyeket a kolónia tagjai királynőtől származó jelzésként értelmeznek.

Ennek hatására a dolgozók táplálékot hordanak nekik, cipelik és tisztogatják őket. Mindezt részben a kolónia többi tagjának rovására teszik. A fertőzött hangyák közben felhagynak a feladataikkal, és ritkán hagyják el a fészket. Meghosszabbodott életük során az egészséges dolgozók egymást követő nemzedékei gondoskodnak róluk.

A galandféreg lárvái közben a hangya testében várakoznak. Ha megjelenik egy harkály, az egészséges hangyák szétszélednek. A fertőzött egyedek viszont mozdulatlanul maradnak, ezért könnyű zsákmányt jelentenek a madárnak.

A lárvák a harkály bélrendszerében fejlődnek kifejlett galandférgekké. Ott szaporodnak és petéket raknak. 

A peték a madár ürülékével távoznak, majd az életciklus újraindulhat, ha a hangyalárvák elfogyasztják a fertőzött ürüléket.

A németországi Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem és a kínai Zhejiang Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként képes a galandféreg ilyen jelentős változásokat előidézni. Összehasonlították a fertőzött és nem fertőzött dolgozók, valamint a királynők génexpresszióját.

A kutatók a hangyák agyát és zsírtestét elemezték. A zsírtest a rovarok anyagcseréjében és immunfolyamataiban fontos szerepet betöltő szövet. 

E szövet génexpressziója a fertőzött dolgozóknál jobban hasonlított a királynőkéhez, mint a nem fertőzött dolgozókéhoz.

Susanne Foitzik, a tanulmány vezető szerzője szerint a fertőzés nem csupán megbetegíti a hangyákat, hanem célzottan változtatja meg élettani működésüket. Molekuláris szinten a fertőzött dolgozók profilja részben a királynőkéhez vált hasonlóvá.

Az eltérések az anyagcserével, az immunrendszerrel, a stresszel és az öregedéssel álltak összefüggésben. Ez magyarázatot adhat a fertőzött hangyák hosszabb életére, valamint arra is, hogy miért részesítik őket társaik különleges bánásmódban.

A rovaragy vizsgálatakor már nem látszott ugyanez a hasonlóság a királynők és a fertőzött dolgozók között. Utóbbiaknál látszólag csökkent egyes jelátviteli molekulák és receptorok termelődése, e folyamat pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy elveszítik a munkavégzésre irányuló késztetésüket.

A fertőzött hangyák agyában jelen lévő jelátviteli molekulák ugyanakkor nem hasonlítottak igazán a galandféreg által termelt molekulákhoz. Ez gyengíti azt a feltevést, hogy az élősködő saját peptidjeivel közvetlenül téríti el a gazdaszervezet agyának működését.

Giulia Blasi, a tanulmány első szerzője szerint az adatok inkább arra utalnak, hogy 

Ezek a folyamatok az anyagcserét, az immunrendszert, az öregedést és a viselkedést irányítják.

Nem a galandféreg az egyetlen élősködő, amely megváltoztatja a hangyák viselkedését. A Cordyceps gomba eltéríti áldozatai idegrendszerének működését. A fertőzött hangyákat arra készteti, hogy felmásszanak egy növényre, majd rágóikkal rögzítsék magukat egy levél fonákján.

Ezután egy nyúlvány nő ki a fejükből, amely felhasad, és spórákat szór az erdőtalajon járkáló többi hangyára.

• Az Anomotaenia brevis hatásmechanizmusát vizsgáló új kutatás a BMC Genomics folyóiratban jelent meg.