Németországban válságba került a kormány, miután a megkérdezettek mindössze 13 százaléka elégedett teljesítményükkel. Friedrich Merz német kancellár még az őszi politikai szezon kezdete előtt átalakítaná a kormányt, azonban ez nem feltétlenül fog segíteni rajta, miután a probléma mélyebb, mint az elsőre látszik. 

Mint arról az Origo is beszámolt korábban, Friedrich Merz számára ritka lehetőség kínálkozott, amikor Jens Spahn, a CDU parlamenti vezetője kénytelen volt lemondani, miután kiderült, azonos nemű feleségével béranya szolgáltatását vették igénybe az Egyesült Államokban, holott a gyakorlatot a német törvények tiltják. Spahn nem volt egy egyértelmű választás már az elején sem, miután a politikus köztudottan Merz egyik legnagyobb párton belüli riválisa. 

Merz szemmel tudta tartani a CDU parlamenti frakcióját vezető Spahnt, akit egyébként széles körben ambiciózus politikusnak tartanak, aki Merz pozícióját is fenyegethette volna. 

A kezdetben fiaskónak tűnő lépést azonban a német kancellár a maga javára tudta fordítani, és egy lehetséges kormányátalakítást is kilátásba helyezett. Ez akár jól is alakulhat, hiszen jelenleg Merz és kormánya népszerűtlensége történelmi mélyponton van. Egy friss közvélemény–kutatás szerint a megkérdezett németek mindössze 13 százaléka elégedett a kormány teljesítményével, ez pedig komoly kockázatot jelent a közelgő tartományi választások előtt. 

Merz a hírek szerint igyekszik a koalíciós partner SPD kegyeit keresni az új jelölt mérlegelésénél, miután a reformok átveréséhez a szocialistákra is szükség lesz. Ebből a szempontból pedig Spahn közel sem volt a legmegfelelőbb, ezt pedig maga az SPD is jelezte. 

A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez elég lesz-e az AfD megállításához, miután a várakozások szerint komoly esély van rá, hogy a jobboldali párt megszerzi a többséget a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban. A német kormány lehetőségei kapcsán megkerestük Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai igazgatóját. A szakértő szerint habár Merz megpróbálja a lehetetlent, azonban nem fog tudni kimászni a válságból.  

A szakértő szerint egyértelmű, hogy a német kormány és a kancellár sem tud kijönni a politikai válságból, miután a kormány gazdaságpolitikája népszerűtlen. 

Amit ők reformok őszének hirdettek még tavaly, az teljesen elmaradt, és igazából azokat a részint félresikerült mondatokat, amiket Merz mondott, azokat nem tudta helyrehozni

– fogalmazott a szakértő. A legsúlyosabb ilyen mondat az volt amikor a kancellár arról beszélt a nyugdíjreform kapcsán, hogy az embereknek takarékoskodnia kell ezekre az évekre, mivel a nyugdíj az csak amolyan alappénz jellegű juttatás, amelyet mindenkinek magának kell kiegészíteni. 

„Angela Merkel idején volt ez egy tévévitában, amikor a Scholz-cal vitatkozott, akkor egy takarítónő mondta, hogy neki 500 euró lesz a nyugdíja. Erre Merkel azt válaszolta, hogy hát akkor neki takarékoskodnia kell. A nő erre jelezte, hogy hát ő havi 1400 eurót keres, abból ő nem tud takarékoskodni” – idézte fel Kiszelly. 

A szakértő szerint a fenti példa tökéletesen megmutatja, hogy mennyire megosztó téma a nyugdíjrendszer átalakítása Németországban, amit azonban Merz az egyik legfontosabb reformjának tart. Emellett azonban a német gazdaságban is óriási problémák vannak, és talán ez az ami a legjobban aggasztja a német lakosságot. 

Az adóreform elmarad, igazából a benzinárat sem tudták úgy kezelni, mert elköltöttek 1,7 milliárd eurót, és ugye most megint emelkedik az üzemanyagár

– emelte ki a szakértő, aki szerint emellett komoly problémát jelent a német ipar hanyatlása is, amely hosszútávú hatással lehet Európa egészére nézve is. 

Havonta 10 ezer ipari munkahely szűnik meg, és ez csak gyorsulni fog. A Porschénál is 9000 munkahely szűnt meg, a Volkswagennél gyárakat zárnak be, tehát a német gazdaságot is utolérte az, amit a franciákat, spanyolokat, olaszokat már utolérte, az eurózóna válsága

– fogalmazott Kiszelly Zoltán.

„Az euró eddig a németeknek jó volt, most már nem jó. A délieknek sose volt jó az euró, ők emiatt  elszenvedték a dezindusztrializációt, vagyis az ipari termelés visszaesését, most Németország következik. Ők még csak most kezdik azt, amin a spanyolok, olaszok, meg a franciák már túl vannak, és ehhez nem szoktak hozzá” – nyomatékosította. 

Kiszelly Zoltán szerint fontos látni, hogy a jobboldal erősödése részben éppen annak köszönhető, hogy a német kormány nem tud megfelelő válaszokat adni az országban élőket érintő kérdésekre. Az AfD azért erősödik, mert a lakosság szerint a párt racionálisabb válaszokat ad a gazdasági kérdésekre. 

Miután azonban a kormány nem tud egy gazdasági fordulattal válaszolni, így az AfD részleges betiltására törekszik a többi politikai párttal együtt. 

Az AfD komoly esélyese a tartományi választásoknak, azonban ezen túlmenően egy friss felmérés szerint a németek egy jelentős része AfD-CDU kormányt látna legszívesebben Berlinben, ez azonban Kiszelly szerint nem valószínű, hogy meg fog történni. 

Abból a 100 családból, akik Németországot irányítják, csak 2-3 család az, amelyik az Afd-vel nem is szimpatizál, de tolerálja a pártot. Tehát a Németországot irányító családok elsöprő többsége nem akarja az AfD-t. Ők még Amerikának adnak egy esélyt. Tehát a németek futnak az amerikaiak szekere után még mindig, és azt remélik, hogy majd valahogy sikerül kiegyezni Amerikával, és nem akarják az Afd-t, már csak azért sem, mert az AfD kiegyezne Oroszországgal, a német elit pedig nem akar kiegyezni Oroszországgal, ráadásul a párt az eurót is feláldozná, amit az elit megtartana

– fogalmazott Kiszelly Zoltán. 

Kiszelly Zoltán szerint a német ipar válsága Magyarország számára előnyös lehet, hiszen az odahaza bezárt gyárakat a régió országaiba hozhatják. Ami azonban a kontinens egészét illeti, a szakértő már koránt sem ennyire bizakodó. „Az eurózóna jövője forog kockán. Az euró egy hibás termék, egy félkész termék, de nem akarják kivezetni, mert az szétfeszítené az Uniót. Egységes adópolitika kellene, egységes szociálpolitikára lenne szükség, egységes nyugdíjpolitikára is, de erre egyik ország sem hajlandó. A németek sem és a déliek sem” – jelentette ki Kiszelly Zoltán. 

A szakértő szerint az már egyértelműen látszik, hogy az euró zóna déli része reformok nélkül nem finanszírozható tovább.

Ezért született meg nemrég az a spanyol javaslat, ami szerint az Európai Uniónak hitelt kellene felvennie, amelyet aztán eloszt a tagországok között. Ez azért lenne kifizetődő például Spanyolország számára, mert az EU jobb feltételekkel tud hitelt felvenni, mint Spanyolország egymagában. Ezt a pénzt pedig, Madrid szerint, szét kellene osztani a tagországok között. Németország számára azonban továbbra sem lenne ez kifizetődő, hiszen az ország még az EU-nál is jobb feltételekkel tud hitelt igényelni. 

Ami azonban tisztán látszik Kiszelly Zoltán szerint az az, hogy az Európai Unió egy feszítőpróba előtt áll. 

A német ipari termelés visszaesése azt jelenti, hogy az euró mögötti érték 27 százaléka olvad el. Ez még ott van, csak olvad, zsugorodik. Ezért a németek mostantól nem is tudják finanszírozni az eurozóna déli részét. Tehát az euró előnyei megszűntek, a hátrányai pedig halmozottan jelentkeznek, mert most kellene egy egységes szociálpolitika, egy egységes nyugdíjpolitika, és nincs ilyen és nem is lesz. Tehát ezért van az, hogy a német ipar hanyatlása néhány éven belül szétfeszítheti az eurót.

Ezen folyamat kapcsán a szakértő szerint nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Franciaországban hamarosan elnökválasztást tartanak, amin sok fog múlhat: ha Marine Le Pen győz 2027-ben, akkor az eurózóna szétesése felgyorsulhat. Ha egy mérsékelt jelölt ülhet be az Élysée-palotába, akkor ez a folyamat még elhúzódhat.  A szakértő szerint tehát változásra lenne szükség, egyelőre azonban a német elit a racionalitásokkal szemben is kitart álláspontja mellett, ami miatt könnyen olyan helyzet állhat elő, ahol a kontinensen végül mindenki a legrövidebbet húzza.