A koncert máig a könnyűzene egyik legvitatottabb pillanata.
1965. július 25-én a Newport Folk Fesztivál közönsége olyan koncertet láthatott, amely a rocktörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatává vált. Bob Dylan ekkor először lépett színpadra elektromos gitárral a fesztiválon, döntése pedig egyszerre váltott ki lelkesedést, döbbenetet és heves tiltakozást.
1965. július 25-én este Bob Dylan fekete farmerben, fekete csizmában és bőrdzsekiben lépett színpadra a Newport Folk Fesztiválon. A közönség azonban rögtön észrevette, hogy valami egészen más készül: az addig megszokott akusztikus gitár helyett ezúttal egy Fender Stratocaster elektromos gitárt vitt magával – írja a New York Times.
Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző, a Pavillon de Paris-ban tartott koncerten, 1978. július 5-énMiközben a hangszerét hangolta, a nézők egyre feszültebben figyeltek. Hamarosan egy öttagú zenekar is csatlakozott hozzá, majd felcsendült a Maggie's Farm nyers, rockos hangzású változata.
A fesztivál történetében addig soha nem szólt ilyen hangosan a zene.
A koncert után teljesen eltérő beszámolók születtek arról, mi is történt valójában. A folkzene hagyományaihoz ragaszkodó rajongók hangos füttyel fogadták az újítást, amelyet sokan szinte eretnekségnek tartottak.
Egy máig ismert történet szerint Pete Seeger, a folkmozgalom egyik legismertebb alakja annyira felháborodott a hangos elektromos zenén, hogy baltával akarta elvágni a hangosítás kábeleit. Bár ennek hitelességét azóta is vitatják, jól mutatja, mekkora indulatokat váltott ki az előadás.
A közönség reakciói rendkívül vegyesek voltak: voltak, akik táncoltak, mások sírtak, sokan dühösek voltak, míg rengetegen lelkesen ünnepelték az új hangzást.
Mindössze három dalt játszott el Bob DylanA kritikákra szinte válaszként Bob Dylan ezután előadta akkori új slágerét, a Like a Rolling Stone című dalt, amelynek refrénje – „How does it feel?” – mintha a kétkedőknek szólt volna.
A koncert azonban rövidre sikerült: Dylan mindössze három elektromos dalt játszott el, majd levonult a színpadról.
A közönség továbbra is hangosan kiabált. Egyesek csalódottságuknak adtak hangot, mások egyszerűen azért követelték vissza kedvencüket, mert sokkal hosszabb koncertre számítottak. Peter Yarrow, a Peter, Paul and Mary együttes tagja próbálta megnyugtatni a tömeget, de hiába.
Végül Bob Dylan ismét színpadra lépett, ezúttal egy kölcsönkapott akusztikus gitárral, és eljátszotta az It's All Over Now, Baby Blue című dalt, amellyel lezárta a koncertet.
Az elmúlt évtizedekben sokan úgy tekintettek erre az estére, mint arra a pillanatra, amikor Bob Dylan bátran szakított a hagyományokkal, és új irányt mutatott a könnyűzenének.
Számos későbbi zenei irányzat – köztük a punk, a rap, a hiphop és az elektronikus zene – támogatói is példaként hivatkoztak erre a koncertre, mondván: minden új műfajt először értetlenség és ellenállás fogad.
Mások azonban egészen másként értelmezik a történteket. Szerintük a Newport Folk Fesztivál akkoriban az idealizmus, az összetartozás és a kibontakozó ellenkultúra egyik legfontosabb helyszíne volt. Ebben az értelmezésben a közönség nem a fejlődés ellen tiltakozott, hanem attól tartott, hogy Bob Dylan hátat fordít azoknak az értékeknek, amelyek miatt korábban rajongtak érte.
Bob Dylan 1966-banAkár forradalmi újításként, akár vitatott fordulópontként tekintünk rá, Bob Dylan 1965-ös newporti fellépése a könnyűzene történetének egyik legismertebb eseménye maradt. Az elektromos gitárra váltás nemcsak saját pályafutását alakította át, hanem hosszú távon a rockzene fejlődésére is jelentős hatással volt.