A felmérés szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes felnőtt népességben 49, a pártot választani tudók között pedig 58 százalékra csökkent. Az Europion májusban kezdett mérései óta most fordult elő először, hogy a párt támogatottsága az utóbbi csoportban 60 százalék alá került.

A biztos szavazó pártválasztók között a Tisza továbbra is 61 százalékon áll, ez azonban három százalékpontos visszaesést jelent júliushoz képest. A Fidesz–KDNP támogatottsága eközben érdemben nem változott: a teljes népesség körében 21, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók között egyaránt 25 százalékot mértek.

A legnagyobb növekedést a Mi Hazánk érte el. A párt támogatottsága

• a teljes népességben 8-ról 10 százalékra,
• a pártválasztók között 10-ről 12 százalékra,
• a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 8-ról 10 százalékra emelkedett.

Az áprilisban még a Fideszre szavazók 14 százaléka jelenleg a Mi Hazánkot támogatná, míg 13 százalékuk bizonytalan, 8 százalékuk pedig a Tiszára voksolna.

 Az Europion szerint ebből egyelőre nem lehet egyértelmű áttörésre következtetni, ugyanakkor úgy látják, hogy 

a Fidesz esetleges veszteségeiből a Mi Hazánk is profitálhat.”

 A párt nélküliek és bizonytalanok aránya 17-ről 15 százalékra csökkent, miközben a biztos választási részvételt ígérők aránya 71-ről 74 százalékra nőtt.

A politikusok népszerűségi listájának élére Vitézy Dávid került 52 százalékkal, miután négy százalékpontot javított korábbi eredményén. 

Ezzel egy százalékponttal előzte meg Magyar Pétert, akit a válaszadók 51 százaléka látna szívesen fontos politikai szerepben. Kapitány István 47, Hegedűs Zsolt és Orbán Anita pedig egyaránt 44 százalékot ért el. A köztársasági elnökké választott Baka Andrást a megkérdezettek 30 százaléka látná fontos politikai szereplőként, 42 százalék azonban még nem tudott véleményt mondani róla. 

Orbán Viktor 28 százalékkal továbbra is a legnépszerűbb fideszes politikus, miközben az elutasítottsága 56 százalékos. Toroczkai László 27, Dúró Dóra 25, Navracsics Tibor pedig 19 százalékon áll.

A kutatás alapján a válaszadók 25–30 százaléka elvben nyitott lenne egy új politikai formációra. Egy társadalmi igazságosságot és szolidaritást hangsúlyozó baloldali pártra 30, egy zöld pártra 29, egy szélsőjobboldali formációra 27, míg egy liberális vagy jobbközép konzervatív pártra 26 százalék szavazna. Az elemzés ugyanakkor hangsúlyozta: az elvi nyitottság nem jelent automatikusan tényleges átszavazási hajlandóságot.