A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt gyakorlatilag esélytelenné vált a 2027-re tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés, a munkáltatók szerint még a 10 százalékos növelés sem lenne tartható. A minimálbér alakulása így a Tisza-kormány döntésein is múlhat, hiszen a tervezett adócsökkentéssel a nettó bérek még mérsékeltebb bruttó emelés mellett is két számjeggyel növekedhetnének – erről beszélt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a 24. hu Della nevű podcastjában. 

A hároméves bérmegállapodás eredetileg 2027-re 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt. Az Orbán-kormány alatt kialkudott ütemezés szerint a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 11, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedett volna, a cél pedig az volt, hogy a legkisebb kötelező munkabér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét.

A gazdasági környezet azonban időközben jelentősen megváltozott. 

A 2026-ra eredetileg tervezett 13 százalékos emelést már korábban felülvizsgálták, így idén végül 11 százalékkal nőtt a minimálbér, amely január 1-jétől bruttó 322 800 forintra emelkedett.

Perlusz László szerint a hároméves megállapodás megkötésekor magasabb gazdasági növekedéssel számoltak, mint amekkora végül várható. A VOSZ főtitkára ezért úgy látja, hogy 

a jelenlegi helyzetben nemcsak a 14, hanem még a 10 százalékos minimálbér-emelés sem realisztikus kilátás.

Fontos ugyanakkor, hogy a 2027-es béremelésről még nem született döntés, és a hivatalos bértárgyalások sem kezdődtek meg. A munkáltatói oldal egyelőre nem tett konkrét százalékos javaslatot, csupán azt jelezte, hogy a gazdasági helyzet alapján egyszámjegyű emelést tart reálisnak.

A nettó bérek szempontjából azonban más lehet a helyzet. 

A Tisza-kormány egyik választási ígérete a minimálbér adójának 15 százalékról 9 százalékra csökkentése. Ha ezt Magyar Péterék valóban meglépik, akkor a bruttó 10 százalék alatti emelés mellett is elérhető lehet a két számjegyű nettó növekedés.

Ez a munkáltatók számára is fontos szempont lehet az őszi bértárgyalásokon.

A munkáltatói oldal óvatosabb álláspontjával szemben a szakszervezetek nem csökkentenék, hanem továbbra is magasabb minimálbért szeretnének. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint még a korábban tervezett 14 százalékos emelés sem lenne elegendő ahhoz, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset felét.

A végleges összegről a kormány, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek tárgyalásain születhet megállapodás.

A tét jelentős, hiszen már néhány százalékpontnyi különbség is komoly összeget jelent a minimálbéren dolgozóknak.

 A jelenlegi, 322 800 forintos minimálbérből kiindulva 9 százalékos emelés esetén 351 852 forintra, 8 százalékos növelésnél 348 624 forintra, 7 százalékos emelés mellett pedig 345 396 forintra nőne a havi bruttó összeg.

Az eredetileg kitűzött 374 600 forintos 2027-es minimálbérhez képest 9 százalékos emelés éves szinten csaknem 273 ezer forintos bruttó különbséget jelentene. 8 százalékos növelésnél ez több mint 311 ezer, 7 százalékos emelésnél pedig már több mint 350 ezer forint lenne.

Közben a vállalkozások számára a kiszámíthatóság hiánya is egyre nagyobb problémát jelent. 

Perlusz László szerint a gazdaság felett gyülekeznek a viharfelhők, és a következő hónapokban derülhet ki, hogy a Tisza-kormány iránt most még meglévő üzleti bizalom tartósnak bizonyul-e.

A 2027-es minimálbér pontos összege tehát továbbra is nyitott kérdés. Az azonban már most látszik, hogy a korábban rögzített 14 százalékos emelés egyre nehezebben tartható, a nettó bérek alakulását pedig jelentősen befolyásolhatja, hogy a Tisza-kormány valóban végrehajtja-e a minimálbér adójának csökkentését.