Itt az idei Nobel-hét

Дата публикации: 05-10-2026 14:30:59

Itt az idei Nobel-hét
galambospeter
2026. 10. 05.
Egymás után jelentik be a díjazottakat. Egykori BME-hallgató legutóbb 2023-ban kapott Nobelt.






BME
Nobel-díj





A fiziológiai és orvostudományi terület kitüntetettjeinek bejelentésével október 5-én megkezdődött a Nobel-hét, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által az idén díjazottak megnevezése. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken a béke-, jövő hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díjasok kiléte derül ki. A díjakat majd december 10-én, az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.Az utóbbi években három magyar kapta meg a kitüntetést. 2023-ban Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését lehetővé tevő biokémiai felfedezéseiért a fiziológiai és orvostudományi, Krausz Ferenc pedig az attoszekundumos fényimpulzus előállításáért és megméréséért a fizikai Nobel-díjat vette át. (A BME-n tartott előadásuk itt, illetve itt nézhető meg.) 2025-ben Krasznahorkai Lászlóé lett az irodalmi Nobel „lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”.Krausz Ferenc a negyedik olyan Nobel-díjas, aki a Műegyetemen tanult. 1985-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, és kutatómunkáját is itt, a Fizikai Intézetben kezdte: három évig dolgozott a lézerlaboratóriumban. Később Ausztriába költözött, majd Németországban telepedett le.Oláh György 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat a karbokation-kémiához való hozzájárulásáért. Miután 1949-ben a Műegyetemen doktorált, a szerves kémia legrangosabb magyarországi professzora, Zemplén Géza kutatási asszisztense lett. 1954 és 1956 között már az egyetem szerves kémia tanszékének vezetője volt. Az ’56-os forradalom után elhagyta Magyarországot.Gábor Dénes 1971-ben, a holográfia feltalálásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Eredetileg gépészmérnökinek tanult a Műegyetemen, később Berlinben, a Technische Hochschule elektromérnöki karán folytatta. 1933-ban rövid időre hazatért, 1934-től azonban Nagy-Britanniába emigrált, és haláláig ott élt.Wigner Jenő 1963-ban az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért kapta meg szintén a fizikai Nobel-díjat. A Műegyetem vegyészmérnöki szakán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. A harmincas évektől az Egyesült Államokban élt és kutatott.Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság









Egymás után jelenti be a díjazottakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Egykori BME-hallgató legutóbb 2023-ban kapott Nobelt.






Célközönség

Hallgatók, felvételizők
Oktatók, kutatók
Partnerek



Kar

Összegyetemi

Основное содержимое страницы с новостью.

Схожие новости

#	Наименование новости	Тональность	Информативность	Дата публикации
1	Prima Primissima díjra jelölték a BME oktatóját	0	18.06	28-09-2026
2	BME-s oktatókkal indít előadássorozatot az MTA Műszaki Tudományok Osztálya	0	17.01	05-10-2026
3	„Építsenek, kapcsolódjanak és legyenek büszkék arra, ahonnan elindultak!”	0	15.97	29-09-2026
4	Szingapúri diákokat fogadott a BME	0	17.18	02-10-2026
5	Megvan a 2026-os fizikai Nobel-díjas – A világ egyik legtitokzatosabb részecskéje hozta meg az elismerést	0	11.19	06-10-2026
6	Rakéta, robot és rengeteg fiatal Eger legnagyobb parkjában	0	18.2	30-09-2026
7	A jövő kvantumhálózata épül a BME I épületének tetején	0	16.58	30-09-2026
8	Közép-Európa vezető AI-orientált műszaki egyeteme lenne a BME 2030-ra	0	20.66	28-09-2026
9	Milyen lesz a jövő elektromos hálózata? – BME-s kutatók az MEE konferenciáján	0	18.03	01-10-2026
10	Tudatosabb és hatékonyabb szellemitulajdon-védelem a BME-n	0	21.37	06-10-2026

Классификация: . Схожих патентов: 0. Схожих новостей: 10. Тональность: 0. Информативность: 23.9. Источник: www.bme.hu.