• Mikor jelenhet meg az euró Magyarországon?
• Tényleg jól járunk a gyors bevezetéssel?

Hosszú ideje téma az euró bevezetése, a magyar kormány pedig már ki is tűzte a 2030-as céldátumot. Ehhez persze az kell, hogy néhány év alatt 3 százalék közelére csökkenjen a költségvetési hiány. Azonban azzal is tisztában kell lenni: az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges maastrichti feltételek gyors teljesítése jelentős megszorításokat követelne meg, olyanokat, amelyek épp a fejlesztésektől vonnának el forrásokat, ezzel pedig akadályoznák Magyarország gazdasági felzárkózását – fejtette ki az Indexnek Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus.

"Az eurónak természetesen vannak előnyei. Az egyik legfontosabb, hogy megszünteti az árfolyamkockázatot, amit a vállalatok kifejezetten értékelnek. (...) Az euró másik kézzelfogható előnye, hogy eltűnnek az átváltási költségek. Ehhez társul egy szimbolikus, reputációs szempont is. Sokan úgy tekintenek az euróra, mint ami még szorosabban Európához, a gazdag, nyugati, stabil országok klubjához köti Magyarországot. Ezek valós előnyök. Csakhogy mérlegelni kell őket egyrészt az önálló valuta előnyeivel, másrészt azzal, hogy milyen árat kell fizetni az euró bevezetéséért" – kezdte a szakértő, aki elárulta: ha el akarjuk érni a bevezetéshez szükséges követelményeket, akkor megszorításokkal teli költségvetésre van szükség. Ez azonban ellent mond a fejlesztési terveknek.

"Nagyon rövid idő alatt kellene jelentősen leszorítani a költségvetési hiányt, és 2028–2029 környékére a maastrichti háromszázalékos küszöb közelébe vagy az alá kerülni. Ez szükségképpen egy erősen restriktív, megszorító költségvetési pálya. (...) Ha végignézzük Magyarország valós fejlesztési szükségleteit – energetika, egészségügy, oktatás, közlekedési infrastruktúra, és még sorolhatnánk –, abból nem csökkenő, hanem meredeken növekvő kiadási igény rajzolódik ki. Ráadásul nem valamikor a távoli jövőben: a következő években kellene nagyon komoly összegeket beruháznunk. Ezt rendkívül nehéz összeegyeztetni azzal a szigorúan konzervatív költségvetési pályával, amelyet a gyors eurócsatlakozás megkövetelne." 

Ha tehát úgy tesszük fel a kérdést a magyaroknak, hogy szeretnének-e minél hamarabb eurót akkor is, ha ennek az az ára, hogy kevesebb pénz jut energetikára, oktatásra, vasútra, alsóbbrendű utakra vagy akár nyugdíjakra, meggyőződésem, hogy a jelenlegi támogatottság radikálisan visszaesne

 – húzta alá.