A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.

Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.

Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát. Értékelése szerint a javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette:

az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet – összegzett.

Kiemelt kép: Görög Márta igazságügyi miniszter előterjesztőként szólal fel az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításának vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 16-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)