A napi lépésszám és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló kutatás szerint azoknál a fiataloknál, akik többet gyalogoltak, egy évvel később átlagosan kevesebb pszichés problémát tapasztaltak. A különbség a naponta legalább 12 ezer lépést megtevők és az 5000 lépésnél kevesebbet teljesítők között volt a legnagyobb – számolt be róla a FITBOOK.

A londoni King's College és a Massachusetts Amherst Egyetem kutatói 5515, átlagosan csaknem 12 éves fiatal adatait elemezték az Egyesült Államok 21 kutatóközpontjából. A résztvevők három héten keresztül csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak, amely rögzítette a napi lépésszámukat. A kutatók emellett MRI-vizsgálatokkal az agy szerkezetét is tanulmányozták.

Egy évvel később kérdőívek segítségével felmérték a résztvevők érzelmi, viselkedési és figyelemproblémáit, valamint iskolai eredményeiket. Az elemzés során többek között az életkort, a nemet, a testtömegindexet, a szülők iskolai végzettségét és a társadalmi-gazdasági körülményeket is figyelembe vették.

A vizsgálatban részt vevő fiatalok átlagosan napi 9600 lépést tettek meg. A legtöbben 7400 és 11 400 közötti lépésszámot értek el.

Az eredmények szerint már azoknál is kevesebb pszichés problémát mértek, akik naponta 5000–7499 lépést tettek meg, mint az 5000 lépésnél kevesebbet teljesítőknél. A lépésszám növekedésével az összefüggés egyre erősebbé vált, a legnagyobb különbséget pedig a legalább napi 12 ezer lépést megtevőknél figyelték meg.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem sikerült meghatározni olyan konkrét lépésszámot, amely fölött a kedvező összefüggés különösen erőssé vált volna. A tanulmány alapján ezért nem állapítható meg, hogy a fiataloknak feltétlenül napi 10 ezer vagy 12 ezer lépést kellene megtenniük.

Az iskolai teljesítmény esetében nem találtak egyértelmű kapcsolatot. Összességében a többet mozgó fiatalok nem értek el jobb jegyeket, bár a napi 10 ezer és 11 999 közötti lépést teljesítők eredményei kedvezőbbek voltak az 5000 lépésnél kevesebbet megtevőkénél.

A kutatók két agyterületen valamivel vastagabb agykérget figyeltek meg azoknál a fiataloknál, akik naponta több lépést tettek meg. Ezek a területek többek között a mozgás, a testérzékelés, valamint az érzelmek és az ingerek feldolgozásában játszanak szerepet.

Az eredmények arra utalnak, hogy az egyik agyterületen megfigyelt szerkezeti eltérések kis részben magyarázhatják a mozgás és a mentális egészség közötti kapcsolatot. A vizsgált agyterületek többségénél azonban nem mutatkozott egyértelmű összefüggés a lépésszámmal.

A kutatásnak több korlátja is volt. Az aktivitásmérők elsősorban a gyaloglást és a futást rögzítették, más mozgásformákat kevésbé pontosan érzékelhettek. A mentális egészségre és az iskolai teljesítményre vonatkozó adatok pedig a fiatalok vagy szüleik beszámolóin alapultak.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a megfigyeléses vizsgálat nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Nem zárható ki például, hogy a fiatalok mentális állapota is befolyásolja, mennyit mozognak.

A mostani eredmények ugyanakkor összhangban állnak korábbi kutatásokkal. Egy mintegy 4250 brit fiatalt követő vizsgálat szerint a több könnyű fizikai aktivitást végzőknél 18 éves korukban kevesebb depressziós tünet jelentkezett. Egy másik, több mint 96 ezer felnőtt adatait feldolgozó elemzés pedig arra jutott, hogy a naponta legalább 7000 lépést megtevőknél ritkábban fordultak elő depressziós tünetek.