Vágólapra másolva!

Ahogy azt a futballszurkolók megszokhatták már, hogy négyévente van egy vb, úgy a Christopher Nolan-rajongók is megbarátkoztak már a gondolattal, hogy kedvenc direktoruk filmjére legalább három-három esztendőt mindig várniuk kell. A 2014-es Csillagok között óta legalábbis mindig ennyi idő telt el két Nolan-mozi között, és a 2023-as Oppenheimer után most itt az angol rendező újabb nagy dobása. Elnézve korunk egyik legfelkapottabb rendezőzsenijének korábbi munkáit azt mondhatjuk, hogy az Odüsszeia számára magasan volt a léc, de vajon meg tudta ugrani? Kritikánkból kiderül!

Odüsszeusz, a trójai háború (anti)hőse

A (vitatottan) Homérosz által megírt epika, amit minden bizonnyal a nézők többsége már jól ismer a középiskolából, több szálon és több idősíkon halad, de végig követhetően ugrál ezek között. Az egyik szálon a lótuszevők szigetén rekedt, emlékeit rohamléptekben elveszítő Odüsszeuszt követhetjük, aki folyamatosan a múltban kutat, és próbálja felidézni, mi is történt vele és társaival a trójai háború alatt, valamint azóta. Mindeközben megfigyelhetjük Pénelopé és fia, Télemakhosz ádáz, ámde annál passzívabb látszatküzdelmét is a kérőkkel, akik Robert Pattinson vezetésével lakják le Odüsszeusz rezidenciáját. A flashbackekkel foltozott két szál végül összefut, és katartikus képkockák közepette teljes lesz a heroikus ókori sztori.

Az ember és a döntései

Mennyiben felelős az ember a saját döntéseiért? Mit kell tennünk és mennyit kell szenvednünk azért, hogy meg tudjunk bocsátani másoknak, de leginkább saját magunknak? Ez a motívum a Christopher Nolan-filmek majd' összes darabján végigvonul. Az Álmatlanság Al Pacinója a világosság poklában próbál megbocsátásra lelni, a Batman sötét lovagja a rosszfiúk mellett saját, belső démonaival is kénytelen szembeszállni. De ide sorolható még a Matthew McConaughey által megformált Cooper a Csillag között-ből, aki Odüsszeuszhoz hasonlóan egy hosszú út alatt próbálja meglelni belső békéjét. Az Oppenheimer esetében is közel azonos témáról beszélhetünk, csak ott nem galaxisok, hanem a címszereplő önmarcangoló gondolatai között zajlik a végeláthatatlan utazás, az atombombán dolgozó tudósember fejében.

Belső harcok, látványos külsőségekkel

Nem véletlen tehát, hogy Nolan ehhez a közel háromezer éves történethez fordult, és vértezte fel sajátos értelmezéssel. Persze az Odüsszeiának ehhez át kellett esnie némi ráncfelvarráson is.

Az első trailert látva többen nehezményezték a túlzottan modern és az eltúlzott, kimondottan kosztümkinézetű jelmezeket, de ezek egy pillanatig sem zökkentenek ki, mi több, csak még epikusabbá teszik a végeredményt, a monumentális, gyönyörűen kidolgozott díszletekről, a néhol már-már gyomorforgatóan naturalista történetmesélésről, a Nolantől meglepően szokatlan gyakorisággal használt számítógépes effektektől pedig ne is beszéljünk.

 A háromszoros Oscar-díjas Ludwig Göransson varázsa a hangokkal, taktusokkal pedig csak hab a tortán.

Az Odüsszeia 2026-ban is aktuális

Nolan filmjét lehet szidni a nem mindennapi castingdöntések miatt, melyek közül több is akadt, hiszen Elliot Page és Lupita Nyong’o beválogatása is óriási ellenszelet gerjesztett az interneten, de a a film egy-egy mondattal szabályosan lepattintja az emiatt fanyalgókat.

Nolan moziját lehet dicsérni. Főleg az elképesztő látványvilág, a lélegzetelállító hanghatások vagy a csontig hatoló színészi játék miatt. Ám a nap végén, a pozitívumok és a mondvacsinált negatívumok földjét hátrahagyva kijelenthető:

A film ereje mégiscsak abban a több ezer éves, örök érvényű üzenetben lakozik, amit most tálcán kínálnak a mozinézők elé. Egy megtört ember kínokkal, egyszemű óriásokkal, be nem váltott ígéretekre emlékeztető szirénénekekkel és nem kevés önmagunkkal való szembenézéssel teli útja, de sokkal inkább a belső békéje a megbocsátás felé.

Matt Damon a 2027-es első számú Oscar-jelölt?

Ha már többek között említettük a színészeket, erről érdemes egy kicsit bővebben is beszélni. Ugyanis le mernénk fogadni, hogy sokakat a szemkápráztató hollywoodi csillaghullás fog a mozikba vonzani. Ám félő volt, hogy pont ez a sztárokkal kifulladásig teletömött szereplőgárda lesz a gát, a bukkanó az Odüsszeia sikerhez vezető útján.

Nos, eleinte valóban kell egy kis idő, hogy a néző ne napjaink legismertebb arcait lássa visszaköszönni a vászonról, hanem az általuk alapos kifinomultsággal kiformált karaktert, de a film közel 180 percéből erre nem sok minutumot kell áldozni. Erről pedig maguk a színészek és a dramaturgia gondoskodik, ami patikamérlegen méri ki a pulzusszámnövelő perceket, és az ezeket ellensúlyozandó drámai pillanatokat. Mindemellett az Odüsszeia a háromórás játékideje ellenére is végig feszes tud maradni, a közönség figyelme egy pillanatig sem lankad.

Matt Damon nem csoda, hogy ennyire kipattintotta magát, hiszen főhősként neki kell hátán vinnie a filmet, és 55 évesen élete egyik legérettebb és legkomplexebb alakítását festette a vászonra. 1998-ban a Good Will Huntingért csupán jelölés jutott neki a színészi játékáért, közel 30 év után kijárna neki egy újabb nomináció. Persze Damonnak bőven akadtak segítői is, Tom Holland, Zendaya, Anne Hathaway és Robert Pattinson is hozták a kötelezőt, John Leguizamo pedig igazi meglepetésként szolgált a bölcs vak, Eumaiosz szerepében.

Lesz ettől jobb film idén?

Fentebb írtuk, hogy a többségnek valószínűleg nem fog újdonságként hatni az Odüsszeia sztorija, ám akinek mégis, az aligha fogja bánni, hogy Christopher Nolan tolmácsolásában ismeri meg a homéroszi hőstörténetet. Hiába hálóhintázik be két hét múlva az új Pókember, illetve decemberben hiába robban be az év mozirivalizálása a Dűne 3. és a Bosszúállók: Doctor Doom ébredésének párharca képében, mégis lehet, hogy az Odüsszeia lesz a nevető negyedik, mert mindene adott, hogy ellopja vetélytársai elől a rivaldafényt. Egy biztos: ha idén bárki jobb filmet szeretne csinálni Christopher Nolan hőseposzánál, annak legalább akkora zarándokutat kell előtte bejárnia a sikerhez, mint amit Odüsszeusz mesél el nekünk idén nyáron a filmszínházakban.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!